Mitől más a társasházi élet?
A kertes házi élettel szemben, a társasházban 2 típusú tulajdonosi forma van jelen. A magán tulajdon mellett a társasházi életben megjelenik a közös osztatlan tulajdon is (lásd: lépcsőház, tároló, udvar, homlokzat, tető stb.) Ezen közös osztatlan tulajdon üzemeltetéséhez szükséges a szakképzett közös képviselet alkalmazása.
Mi szabályozza a társasházi életet?
Kétféle dokumentum létezik egy társasház életében: az Alapító Okirat, amely a tulajdoni formákat rögzíti, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ), ami a ház életével kapcsolatos szabályokat fekteti le.
Mit tartalmaz a közös költség?
Közös osztatlan tulajdon üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos összes költséget. Pld. Bankszámlavezetés, közüzemi díjjak, biztosítás, stb.
Kiknek van hozzáférési joga a Társasház bankszámláihoz?
Elsőrangúan a közös képviseletnek, és amennyiben az SZMSZ úgy szabályozza, akkor a társasházi számvizsgáló bizottság tagjainak is.
Ki dönt egy társasházban?
A társasház első számú döntéshozó szerve: a közgyűlés.
Ki vehet részt a közgyűlésen?
A társasházban magántulajdonnal bíró lakótársak. A közgyűlésen mindenki más is részt vehet, de csak abban az esetben, ha a magántulajdonnal bíró illető, írásban őt meghatalmazta. A meghatalmazás lehet: állandó, vagy eseti.
Hány ember és hogyan dönthet a közgyűlésen?
A közgyűlésen jelenlévő tulajdonosok, a tulajdoni hányaduk alapján hozzák meg a döntésüket. A közgyűlés akkor határozatképes, ha az összes tulajdoni hányad több mint fele jelen van. Ennek hiányában megismételt közgyűlés válik esedékessé, ahol már a jelenlévő résztvevők döntést hozhatnak. Így akár 2-3 ember is dönthet egy ház életéről. Vannak azonban az úgynevezett minősített kérdések, – ilyenek lehetnek: a ház okiratainak módosítása, a felújítások, a közös tulajdon értékesítése stb. – amelyek szavazati arányáról a társasházi törvény, illetve a ház működési szabályzata külön rendelkezik.
Miről lehet a közgyűlésen döntést hozni?
Kizárólag csak az adott közgyűlés napirendi pontjaiban szereplő kérdésekben.
Mikor kötelező számvizsgálót választani?
25 albetét feletti ház esetén. Albetétnek minősül: a lakás, a garázs, az üzlethelyiség és minden ami külön helyrajzi számon található.
Mikor és hogyan kell közgyűlést összehívni?
Szükség szerint, de évente legalább egyszer – legkésőbb május 31-ig.
Nem értek egyet a közgyűlésen hozott döntéssel. Mit tehetek?
A határozat meghozatalától számított 60 napon belül kérhető az illetékes bíróságtól, a vitatott határozat érvénytelenségének megállapítása.
Miből újít fel a társasház?
A közös költség egyik tételét képező, úgynevezett felújítási alapból. Ennek mértékét és elosztási elvét a közgyűlés határozza meg.
Ki dönti el és hogyan történnek a felújítások?
A társasház épületében történő felújításokat, annak módját és kivitelezőit – az előzetesen bekért árajánlatok alapján – minden esetben a közgyűlés dönti el.
A társasházat érintő munkálatoknál, mekkora összeghatárig dönthet önállóan a képviselő?
Ezen összeghatárról az SZMSZ rendelkezik. A karbantartással kapcsolatos kisebb kiadásokról (duguláselhárítás, csőtörés, üvegtörés, izzócsere stb.) rendszerint a ház képviselője is önállóan dönthet.
Ki fizet, a nem fizetők helyett?
Társasházakra a sortartásos kezesség szabályai vonatkoznak. Ami annyit jelent, hogy a nem fizető tulajdonostárs adósságának rendezéséig, a költségeket a társasház köteles megelőlegezni az adós helyett.
Ki fizeti a káreseményt?
A társasházban kétféle káreseményt különböztetünk meg: a közös tulajdont, illetve a magán tulajdont érintő károkat. Közös tulajdon esetén a ház fizeti annak elhárítását, magán tulajdon esetén az ingatlan tulajdonosa. Mindkét esetben a kárbejelentést követően a társasház biztosítása fedezi a kárt.
Mi a teendő a problémás szomszédokkal szemben?
Amennyiben a probléma a többséget vagy a közös tulajdont bármilyen formában is érinti, úgy a ház képviselőjének kötelessége intézkedni. Minden más esetben a sérelmet elszenvedőnek kell eljárnia – a adott problémát kezelő hatóságoknál.
Hogyan váltható le a közös képviselő?
A közös képviselőt a társasház közgyűlése bármikor leválthatja, ha arról az SZMSZ másként nem rendelkezik.
Jó tanács társasházba költözőknek!
Fontos, hogy társasházba költözés esetén, a vevő kérjen az eladótól – úgynevezett Képviselői nyilatkozatot (NULLÁS igazolást), amely biztosítékot ad arra, hogy az ingatlanon nincs elmaradt közös költség hátralék. Ennek hiányában az új tulajdonos megörökölheti a tartozást!
Ha további kérdései vannak, örömmel állok rendelkezésére: